you don't do heavy metal in dobly
Nekem egyébként magával az elvvel semmi bajom: mármint hogy két-három szellemes, minden műkritikai-tudományos alaposságot mellőző mondattal lerendezni valami szellemóriás teljes életművét, ez egyrészt például lehet tök vicces, másrészt meg hát simán lehet találóbb, mint valami hosszú, szétfolyó, unalmas szöveg, miért ne, 2012 van, basszájba; aztán meg, tudom hogy sokan hajlamosak a Bucó utóbbi úgy kb. 10-12 évét valami ámokfutásként elkönyvelni, de én nem tartozom közéjük, de nem ám, szerintem abszolút van humorpotenciál ebben a „nagyobb társaságban, ha valami divatos poszt-posztmodern szerzőkről folyik éppen a vita, felemelt mutatóujjal, tanárbácsis hangon közölni kell minden jelenlévővel, hogy Szabolcska Mhálynál nagyobb művészt nem hordott még hátán a Föld, badabumm-tss” vagy valami ilyesmi, oké, ez is unalmas lett egy idő után,de hát legalább ő találta ki, istenem, viszont legutóbb, amikor a Magyar Hírlapban küldte el a picsába az agg magyartanárát (többek közt ilyen halhatatlan mondatokkal, hogy Nekem 16 éves gimnazistától 70 éves irodalomtörténészig ível a táborom. Menj be antikváriumba, és keress Pozsonyit. Nincs. Ha beviszik, két napig van ott. Vigyél be egy Spirót, és körberöhögnek. Akármekkora hátteretek van, az élet örök törvényeivel nem lehet ellenkezni. Hosszú távon nem kelletek ti senkinek. Na, ez például kurva vicces, mert tudtommal a Bucó szépírói munkássága az körülbelül olyan terjedelmes, mint az enyém, de ha lemaradtam a nagyregényéről, akkor elnézést), na mindegy, most meg itt van ez a látszólag ártalmatlan bejegyzés, hát nem tudom, ez se nem vicces, se nem provokatív, hanem egyszerűen csak primitív bénaság, kb. mintha a napiszaron vagy valami hasonló oldalon olvasnám. Tudom, jó reggelt, de ez akkor is tök szomorú.
